Két évvel ezelőtt, amikor a Csemeteliget még kialakítás alatt volt, nem gondoltam, hogy ilyen személyiségfejlődésen megyek keresztül. Azt hittem, hogy hiszek eléggé a ligetben Azt hittem, hogy elég határozott vagyok…Azt hittem, hogy elég erős vagyok…

Nem. Hittem annyira a ligetben, hogy életre tudtam kelteni egy olyat, ami addig nem volt még Debrecenben. Elég határozott voltam ahhoz, hogy keresztülvigyem mindenen és letárgyaljak mindent. Erős voltam annyira, hogy napi 2-3 órákat aludtam azért, hogy mindez megvalósulhasson, hogy kifessem az egész épületet, hogy berendezzem, hogy bepakoljak minden egyes négyzetcentimétert, hogy kibontsam a játékokat a dobozokból, és gondosan a polcra illesszem őket…

A szív és az ész harca

Aztán mintha megálltam volna. És ez a liget életében is látszódott. Az elmúlt tanévünk, a 2018/2019-es azonban meghatározó volt mind a liget, mind pedig a saját életemben. Oly sokszor voltam azon a ponton, hogy eddig élt a Csemeteliget, hogy bezárom, mert nincs értelme. Valami azonban azt súgta belülről, hogy ne tedd! Ez a célod, a küldetésed, nem szabad abbahagynod. A lelkem felülírta a racionalitást.

 

Őszinte csemetéket, és anyukákat

És nemcsak a lelkem írta felül, hanem a barátok, és a hozzánk járó anyukák, sőt, kívülálló szakemberek is. Számtalan alkalom volt, amikor együtt agyaltunk a barátokkal azon, hogy hogyan tovább. És amikor mélyponton voltam, akkor jött tőletek egy házi videó, ahol a gyerekeitek csiriznek, gitároznak, báboznak, akadálypályát építenek otthon, vagy kiugrott a gombócot játszanak. Akkor írtatok 1-2 pár mondatot, hogy mennyire hiányzik a csemetéiteknek a liget hétvégén, hogy még most jöttetek el csiriről, bábosról, vagy bármelyik más foglalkozásról, és már vágytok vissza. Hogy a Csemeteliget megnyugvás nektek, mert itt kikapcsoltok, feltöltődtök, és újult erővel vágtok bele az anyaság otthoni teendőibe. Hogy a gyermeketek még alig mond szavakat, de azt már kimondja, hogy: csiji…, és Aita… Ezek a szavak és visszajelzések tartottak életben és tartották életben a Csemeteligetet is.

Barátokat

A liget születése óta sok embert megismertem. Sokan kerültek hozzám közel a beszélgetések és az őszinteség révén, és kevesen nagyon közel. Barátaimnak köszönöm azt, hogy bármikor számíthatok rájuk, akár éjszaka is… Hogy a legnehezebb percekben segítettek, véleményt alkottak, lelkileg támogattak. Hogy meghallgattak mindig, hogy kiálltak mellettem és a liget mellett akkor is, amikor én már szinte lemondtam róla, és amikor sokan elfordultak tőlem. Hogy a mai napig küldik nekm a nevettető sorokat, ami mindig kizökkent és felvidít. Hogy felváltva kérdezik, hogy hogy vagyok, és miben tudnak segíteni. Sokat erősödtem és fejlődtem általatok csajok.

Egy nagyon jó barátom azt mondta nekem nem is olyan rég, hogy „ha tetszik, ha nem, akkor is kizökkentelek a rosszból…” Sikerült. Megfogadtam azt a tanácsát, hogy „szokjak le az idézetekről” (90%-ban sikerült 🙂  ), mert azokkal csak forgatom magam, és ” ha eleged van mindenből, sétálj az erdőben egyet! Meglátod másképp látsz majd mindent!”  Nem tudom, honnan tudta, de mindig is az erdőben, a csendben, a természetben találtam meg azt, amit kerestem. Ő mondta nekem azt is, hogy „minden utat végig kell járni…” Igen, végig.

Egy másik kedves barátom, aki mondhatni a legtöbbet segítette nekem, próbált mindig a középpontban tartani. Türelemre inteni. Elfeledtetni velem a makacsságom, a türelmetlenségem…

 „ Találd meg a balance-t magadban!”

„ Maradj középpontban lelkileg!”

„ Türelem, egyszerre csak egy dologra koncentrálj!”

„Anitám, a makacsságod felülmúlhatatlan! Engedd el, légy lazább, és könnyebben megy majd minden, meglátod!”

Igaza lett. Ha „eltévedek”, mindig visszarázom magam a középpontomba, ami segít. Nagyon sokat.

Ha Ti nem vagytok, most nincs Csemeteliget, és én is más úton járok.

Mit kaptam a Csemeteligettől?

Őszinteséget, egy életre szóló élményt, vidám gyermekkacajokat, és nemakarokhazamenisírásokat…

Egy közösséget, mely egyre nagyobb és egyre erősebb. Megszámolhatatlan ismeretséget.

Bátorságot, erőt és hitet.

Barátokat, élményt, tapasztalatot, reményt, lelki egyensúlyt. Alakultam, fejlődtem, változtam. Mind kívül, mind belül…

Köszönöm Nektek!

Anita