Egy korábbi  cikkemben már kifejtésre került, hogyan is válasszunk baba-mama programot, foglalkozást a Csemeténknek. De mi a helyzet az ovis foglalkozásokkal?

Milyen szempontokat vegyünk figyelembe az ovis foglalkozások választásakor?

Ovisoknak történő foglalkozás választásakor mindenképp vegyük figyelembe a gyermek életkorát. A 25-27 fős ovis csoportokban nap mint nap rengeteg inger éri őket, ezért egy friss ovis, aki 3 évesen új környezetbe kerül, nem biztos, hogy arra vágyik, hogy délután még egy foglalkozáson leterheljék az idegrendszerét. Ez persze gyermekfüggő. Van, olyan csemete, aki ezt fel sem veszi, van, akit jobban megvisel. Úgy gondolom, hogy a szülők, akik a legjobban ismerik a gyermeküket, kellőképp meg tudják ítélni, hogy bírja-e majd a gyermek még az esti elfoglaltságot, vagy sem. Ha szeretettel jár, és vágyik, semmi akadálya, de mindig vegyük figyelembe a gyermek érzéseit.

Más a helyzet abban az esetben, amikor a gyermeknek szüksége van rá valamilyen okból kifolyólag. Ez számtalan ok lehet: szocializáció segítése, önbizalom erősítése, mozgásfejlesztés, ami nagyon gyakori probléma az ovisok esetében. Szintén gyakori eset a bátortalanság, az alacsony kudarctűrési szint, a nehéz kapcsolatteremtés, kihátrálás a versenyhelyzetekből.

Végül pedig nagyon fontos a gyermek orientációja. Mi iránt érdeklődik leginkább?  Kíváncsi az idegen nyelv iránt, vagy örökmozgó, szeret sokat mozogni? Szeret otthon táncolni, de tánciskolába még nem íratnánk be?  Ilyenkor szintén figyelembe vesszük a gyermekek érzéseit, mi az, amit ő szeretne? Mi az, amiben ő úgy érzi, hogy ki tudja magát fejezni?

Milyen ovis foglalkozások érhetőek el a Csemeteligetben?

A Csemeteliget ovis foglalkozásait is a mese-zene-mozgás-játék négyese köré építettem föl úgy, hogy figyelembe vettem a fent említett szempontokat. Mit jelent ez a valóságban?

Játékos mozgásfejlesztő ovitorna: külön bontottuk 3-4 éves, és 5-7 éves ovisoknak a foglalkozást. A korábbi évben működött egy csoportban és heti 1 alkalommal, viszont annyian jelentkeztek még, hogy ettől az évtől 2 csoportot indítunk. Kiknek ajánljuk? A túl nagy mozgásigényű, sok energiával rendelkező gyermekeknek, és azoknak, akik szeretnék, ha gyermekük mozgása játékosan fejlődne.

Táncos Móka: alapjában véve a 3-5 éves kislányoknak javasoljuk. Bemutató órát tervezünk, fellépést viszont nem. Akik szeretnek otthon táncikálni, vagy már totyogó koruk óta rázzák a popsijukat, de még nem szeretné a szülő, ha tánciskolába köteleződne el, kiváló lehetőség arra, hogy a tánc keretein belül levezesse a csemete az energiáit. (Fiúk is jöhetnek bátran! 🙂 )

Zenés Oviangol: 3-7 éves korosztálynak ajánljuk, az angol táboraink is ezen korhatáros keretek között mozogtak, nagyon jól tudtak együttműködni a kisebbek a nagyobbakkal.  Mikor ajánljuk? Ha már ovis korban érdeklődik a csemete az angol nyelv iránt, ha úgy vesszük észre, hogy könnyen megtanul 1-1 angol mondókát, vagy szívesen énekelget angolul, vagy akár kérdezősködik más nyelv iránt, ne fogjuk vissza a gyermeket. Vekerdy Tamás pszichológus véleménye alapján a gyermeknek 5 éves korig a sárban a helye, tapicskoljon, tapasztaljon, másszon fára. Ezzel maximálisan egyetértek. Vannak olyan gyerekek, akik viszont érdeklődőek, és utcán vagy bárhol meghallanak egy angol beszélgetést, pár szót, és kíváncsiskodnak. Saját maguk kérdezik a szülőt, hogy tanulhatnak-e angolt. Személy szerint kisfiam (7 lesz) most kezd érdeklődni a nyelvek iránt, Abigél viszont (3,5 év) már nyáron elkezdte, mindkét angol táborunkat végigcsinálta, élvezte, és amikor meghallotta egy telefonbeszélgetésem során az egyik anyukával, hogy lesz a Csemeteligetben oviangol, ő kategorikusan kijelentette, hogy járni szeretne Rebekához oviangolra. Ha tiltom, lehet, hogy gátat szabok az idegen nyelv tanulásában a későbbiekben. Így engedni fogom, bár most kezdi az ovit, viszont ha úgy látom, hogy sok neki az ovis nap után, akkor nyilván beszélgetek vele erről.

Lehetsz Király!: leginkább a középsős és nagy csoportos óvodás gyerkőcöknek ajánljuk, amennyiben

– bátortalanok a barátkozásban, nehezen szólalnak meg és/vagy kezdeményeznek kapcsolatteremtést idegen környezetben,
– szükségük van arra, hogy a stratégiai-logikai gondolkodásuk fejlődjön,
– nehézkes a kudarctűrési és együttműködési készségük,
– kihátrálnak a versengő helyzetekből.

 

Fontosnak tartom mind a gyermeknevelésben, mind a gyermekekkel való közös „munkában” azt, hogy mindig vegyük figyelembe a gyermekünk, gyermekek érzéseit. Ne erőltessük rá akaratunkat, mert azzal többet ártunk, mint amennyit használnánk. Ha fejlesztésre szorul, akkor pedig beszélgessünk el vele arról, hogy miért is járunk oda, mit fog ott csinálni, és annak milyen hatásai lesznek rá nézve.

 

Beszélgessünk velük! Sokat.